Volt idő, amikor esténként recepteket olvasgattam és nézegettem – főleg az internetes sütis, főzős honlapokon – aztán ha valamelyik megtetszett, úgy gondoltam ezt azon nyomban ki kell próbálni. Általában a hozzávalók is rendelkezésemre álltak – így, ha olyan kedvem volt – hét közben, még éjszaka is képes voltam nekiállni sütni. Másnap az újdonsült alkotásból természetesen a munkahelyemre is vittem magammal, tesztelve a munkatársakon. Mondom, ez egy időben szinte rendszeres volt. Később úgy alakult, hogy a süti sütés péntekre, vagy hét végére maradt, így hétfőre bizony még egy szeletet sem tudtam megmenteni a kollégáknak. Nem mondom, egy idő után érdeklődtek éjszakai hogylétem felől, azaz tudok-e aludni, mivel elmaradoztak a „tesztek”. Mostanság, hogy az alkotásokról készült fotók és receptek felkerültek a honlapra és egy közösségi oldalra is, jöttek ám a kollegiális üzenetek, hogy látják, megint lemaradtak valami finomságról. Nem volt mit tenni, szabadságom fél napját „feláldozva” sütöttem meg ezt a kalácsot, így a baráti körös összejövetelre és kollégáimnak jutott belőle.
Hozzávalók:
40 dkg sima liszt
10 dkg rétesliszt
5 dkg élesztő
½ evőkanál cukor
2 dl tej
1 dl olaj
4 dkg vaj/margarin
10 dkg cukor
1 csomag vaníliás cukor
1 db tojás
½ teáskanál só
3 teáskanál kakaópor
5-10 dkg étcsoki
Kenéshez: 1 db tojás felverve
Elkészítés:
Az élesztőt elmorzsolom, a fél evőkanál cukorral a langyos tejben felfuttatom (megvárom, amíg apró buborékok, hab keletkezik a tetején). A vajat/margarint folyósra megolvasztom, a tojással, cukorral, vaníliás cukorral, olajjal, sóval, az élesztős tejjel, liszttel bedagasztom a robotgép dagasztójával, vagy kenyérsütőgépben. A tejet apránként adagolom, lágy, de nem ragadós tésztát kell kapni. Ha jól kidagasztottam (kb. 10-15 perc) a tésztát elfelezem. Mérlegen le lehet mérni, hogy egyforma nagyságú legyen. A kakaóport kevés meleg tejjel simára keverem (ne legyen nagyon folyós, csak a kakaó olvadjon fel) és az egyik adag tésztába bedagasztom. A kétféle tésztát letakarom és meleg helyen a duplájára kelesztem kb. egy óra alatt. A megkelt tésztákat – a kakaósat és a simát is – elfelezem (ismét lehet mérni, hogy egyenlő darabok legyenek), téglalap alakúra formázom. Lisztezett gyúrótáblán a fehér tésztára ráteszem a kakaósat és együtt kigyújtom, ügyelve arra, hogy a két tészta fedje egymást. Az étcsokit apró darabokra tördelem (földi pályájukat itt végezhetik a télapó csokik, vagy húsvéti nyuszi csokik) és rászórom a kakaós lapra (mivel az van felül). Mint a piskótát szorosan feltekerem és sütőpapírral bélelt tepsibe (én őzgerincformát használtam) tettem. A következő adagot ugyanúgy elkészítem. Konyharuhával letakarom és kb. 20-30 percig kelesztem, majd a felvert tojással megkenem. 200 fokra előmelegítem a sütőt, majd 180 fokra visszaveszem és 25-30 perc alatt készre sütöm. Ha nagyon pirulna a teteje, alufóliával, vagy sütőpapírral letakarom, hogy ne égjen meg. Sütés után rácsra teszem, porcukorral megszórom, kihűlés után szeletelem. Ha nincs étcsoki, vagy nem szeretjük, nyugodtan kihagyhatjuk, akkor csak sima „csíkos” kalácsunk lesz.
Hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges.